Hogyan alakul ki a lisztérzékenység?

Azt, hogy a kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak az a tény igazolja, hogy a közeli rokonok között tízszer nagyobb a lisztérzékenység előfordulása, mint a népességben általában. Ugyanakkor sok örökletes hajlamot szabályozó gént nem vizsgáltak még.

Ezek közül fontosak az exogén molekulák felismeréséért felelős génkomplexum, a HLA rendszer egyes tényezői. A legtöbb lisztérzékeny embernél (legalább 95%) sikerült kimutatni a genetikai hajlamot (HLA-DQ2 és DQ8). A HLA-DQ2/DQ8 szükségesek a betegség kifejlődéséhez, de nem egyedül ezek felelősek érte. Valójában ugyanezeket a genetikai tényezőket számos egészséges embernél (az általános népesség 20-30%-a) is megtalálták. A HLA-DQ2 és HLA-DQ8 jelenléte nem jelenti azt, hogy ténylegesen ki is fog fejlődni a betegség. Kifejlődésének kockázata azonban egyértelműen nagyobb.

Ezzel összefüggésben fontos, hogy a gyerekeket rendszeresen teszteljék a cöliákia antitestekre. A csecsemőknél általában fontos figyelni a szoptatás időtartamára és a glutén bevezetésére. Az első életévben a nagy gluténtartalom kedvez a lisztérzékenység kialakulásának, amennyiben a genetikai hajlam már megvan.

 

Az egyetlen olyan ismert exogén tényező, amely szerepet játszik a lisztérzékenység kialakulásában a glutén jelenléte az illető étrendjében.