Mit kell tenni, ha lisztérzékenységre gyanakszunk?

Egyértelmű diagnózist csak a vékonybél biopszia adhat. A biopszia során szövetdarabkákat vesznek és szövettanilag megvizsgálják az esetleges bélboholy-sorvadás meghatározására.
 

A lisztérzékenység gyanúját a szerológiai vizsgálatok megerősíthetik. Itt elsősorban az IgA kategóriájú anti-transzglutamináz antitesteket (ATA) vizsgálják. Ez rendkívül megbízható, rutinjellegű vérvizsgálat. Ugyanolyan jelentős, de kevésbé gyakori az anti-endomysium antitestek (EMA) meghatározása. Az IgA és IgG kategóriájú anti-gliadin antitestek (AGA) különösen 3 év alatti gyerekeknél jelentősek, mivel egyértelműbb eredményt adnak, mint a többi antitest. Az AGA-lgG megtalált változása egyedül nem elég a diagnózishoz, kivéve az IgA-hiányos gyerekeknél.
 

Pozitív szerológiai eredménynél ajánlott a vékonybél biopszia gasztroszkópiával. Ha pozitív a szerológia eredménye, és a vékonybél területén is megtalálhatók a jellemző elváltozások (bélbolyhok elhalása, az antitestek felszaporodása a vékonybél nyálkahártyán), az a lisztérzékenység diagnózisát határozottan megerősíti.

Kétely esetén (ha a lisztérzékenység nem diagnosztizálható egyértelműen) egyes gasztroenterológusok javasolják az étrendbe a glutén visszavezetését 2 év gluténmentes étrend után egy rövid időszakra. A diagnózis megerősíthető, ha a glutén újbóli fogyasztása után néhány hónapon belül (néha évek múlva) klinikai és biopsziai visszaesést okoz. A glutén visszavezetésének szigorú orvosi felügyelet mellett kell történnie.