Ugrás a fő tartalomra

Élesztő

A sütőporral ellentétben a természetes élesztő egy szerves anyag, amelyet általában friss vagy száraz élesztő formájában árusítanak. A természetes élesztőre azért van szükség, hogy a tészta megkeljen. Ez akkor a leghatékonyabb, ha biztosított a meleg és párás szobahőmérséklet és az elengedő oxigén ellátás.  A friss élesztőnek rövid az eltarthatósági ideje, és hűtőben kell tárolni. Ezzel szemben a száraz élesztő sokáig eláll

Mindkét élesztő közvetlenül hozzáadható a tésztához, nem kell előre felfuttatni őket.

A mérés során ügyeljünk rá, hogy az élesztő ne érintkezzen se az olajjal, se pedig a sóval.

Az élesztő mind a sütési idő előtt, mind pedig a sütés kezdetekor is teszi a dolgát.

A legtöbb friss és száraz élesztő gluténmentes. A késztermékben található glutént az összetevők listáján fel kell tüntetni.

Tipp: Ne használjuk a vörösesbarnára színeződött száraz élesztőt - az már oxidálódott, és emiatt vagy nem, vagy csak nagyon lassan indítja be az erjedési folyamatot.

 

Sütőpor

Az élesztővel ellentétben a sűtőpor a zsírban és cukorban gazdag tésztákhoz, masszákhoz használatos. A sütőpor vegyi úton előállított kelesztőszer. Az élesztővel szemben a sütőpor a sütési szakaszban lép működésbe, és nedvesség valamint hő hatására aktiválódik.
Fontos: A sütőporos tésztákat és masszákat nagyon gyorsan kell feldolgozni (legfeljebb 30 - 40 percen belül a sütőben kell lenniük.)
A sütőpor búzakeményítőt is tartalmazhat, ezért alaposan ellenőrizzük az összetevők listáját! Legyünk óvatosak, amennyiben nem vagyunk biztosak, inkább ne használjuk!

 

A tészta pihentetése

A tészta pihentetése az elkészítés és a késztermékké történő feldolgozás között eltelt időt jelenti. Miközben a tészta pihen, az élesztő belül "dolgozik". Az élesztőből származó kelesztő gázok teszik lehetővé a tészta kelését, légbuborékokat hozva létre benne - amellyel tökéletesen előkészítésre kerül a következő lépéshez.

 

Dagasztás

A dagasztás az a folyamat, amikor az összes hozzávalót összekeverjük a tészta összeállításához. A dagasztást végezhetjük hagyományos módon a kezeinkkel vagy gép használatával.

A kézi dagasztás sok munkát és időt vesz igénybe: körülbelül kétszer vagy háromszor annyi ideig tart, mint a gépi.

Géppel vagy akár kézi robotgéppel való dagasztás gyors és egyszerű módszernek számít. Az adott géptől függően kell beállítani a dagasztáshoz szükséges sebességet és időt. Érdemes a tésztát géppel összeállítani, hiszen ezzel időt takarítunk meg, emellett biztosítja az egyenletes minőséget is.

 

Hajtogatás

A hajtogatás több tésztalap rétegezését jelenti, amelyeket zsírrétegek választanak el egymástól - pl. vaj. A rétegezés csak akkor működik, ha a tésztát minden réteg között újra és újra kinyújtjuk. A hajtogatás egy olyan módszer, amelyet például péksütemények készítésénél használnak.

 

Kelesztés

A kelesztés a tészta formázása és sütése között eltelt időt jelenti. A kelesztés során a tészta tovább dagad, ami szép kérget és térfogatot ad neki.