Mindent az irritábilis bél szindrómáról (IBS) 

Nem tisztázott, egyeseknél miért alakul ki IBS, míg másoknál nem. A tudósok úgy vélik, hogy az IBS-t a következő tényezők kombinációja okozhatja: 

•  az izmok fokozott összehúzódása a bélfalban 
•  fokozott érzékenység a bélfájdalomra 
•  bélgyulladás, néha fertőzések (például gyomor-bélhurut) után 
•  gének – úgy tűnik, hogy az IBS örökletes 
•  a bélbaktériumok egyensúlyának felborulása 

Az IBS kialakulásában szerepet játszó tényezők között szerepelnek pszichológiai és szociális problémák is, mint például a stressz és a szorongás. A fizikai vagy szexuális bántalmazás megtapasztalása szintén az IBS kockázati tényezője lehet, bár keveset tudunk arról, hogy ennek mi az oka. A hasi vagy kismedencei műtéten átesett személynél szintén nagyobb valószínűséggel alakulhat ki IBS.  

Az IBS autoimmun betegség? 

Az IBS funkcionális bélbetegségnek tekinthető, nem pedig autoimmun betegségnek. Néhány autoimmun betegség azonban az IBS-hez hasonló tüneteket produkál, ilyen például a cöliákia. Az IBS diagnózisának megállapítása előtt fontos, hogy az orvos vérvizsgálatot rendeljen el a cöliákia kizárására – utóbbi betegség oka az immunrendszer reakciója a bélben lévő gluténra. 

Az IBS örökletes?

Úgy tűnik, hogy az IBS családon belül többször fordul elő, ám vannak olyan esetek is, akiknél „sporadikus” vagy nem családi IBS alakul ki. Sokkal többet kellene tudnunk az IBS okairól és eredetéről.

Az IBS fő tünetei:  

• gyomorfájdalom vagy görcsök – általában evés után rosszabb, székletürítés után pedig jobb 
• haspuffadás 
• hasmenés 
• székrekedés, és annak érzése, hogy nem tudja teljesen kiüríteni a beleket. 

Kevésbé gyakori tünetek: 

• erős fáradtság 
• emésztési zavarok 
• hányinger 
• hátfájás és egyéb izom- vagy ízületi fájdalmak 
• alvászavarok 
• rendszeres fejfájás 
• húgyhólyag-problémák, például gyakoribb és sürgősebb vizeletürítés, különösen éjszaka 
• fájdalmas szex 
• a belek szabályozásának nehézségei, például a széklet szivárgása bélgáz ürülésekor. 

A tünetek felerősödhetnek stresszes időszakokban, fontos életesemények idején, bizonyos ételek elfogyasztása és egyes antibiotikumok szedése után. 

A tünetek kombinációját az IBS-en kívül más problémák is okozhatják, mint például fertőzések, a pajzsmirigy túl- vagy alulműködése, esetleg a szedett gyógyszer mellékhatásai. A fenti tünetek némelyike ​​más betegségek, például hasnyálmirigy-gyulladás, Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás, peptikus fekély, epekő, divertikuláris betegség vagy rák jele is lehet. Nőknél utalhatnak premenstruációs szindrómára (PMS) és endometriózisra is. A gyulladásos bélbetegség (IBD) tünetei is hasonlóak. 

Ha a fenti tünetek bármelyikét tapasztalod, mindenképp konzultálj kezelőorvosoddal, hogy IBS-ről, esetleg más problémáról lehet-e szó. Ha úgy gondolod, hogy IBS állhat a tünetek hátterében, rendkívül hasznos lehet étkezési naplót vezetni. Ez segít átlátni, hogyan működik a szervezeted, és segít az orvosnak a pontos diagnózis felállításában. 

Az IBS-nek három fő típusát különböztetjük meg a tünetek alapján. Az IBS-D fő tünete a hasmenés, az IBS-C-nél a székrekedés a legjellemzőbb tünet, míg az IBS-M székrekedés és hasmenés váltakozásával jelentkezik. A negyedik típus, az IBS-U egy meghatározatlan altípus, amely változó tünetekkel jár. 

A legtöbb embernek élete egyes szakaszaiban jelentkezhetnek az IBS tipikusabb tünetei. Mindazonáltal nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják az IBS-t, ha 50 év alatti vagy, nő, a családodban előfordult IBS és/vagy szorongást, depressziót vagy más mentális egészségügyi problémákat tapasztalsz. 

Az IBS-re nincs gyógymód, de vannak életmódbeli és étrendi változtatások, amelyek segíthetnek a tünetek enyhítésében. Azokban az esetekben, amikor a tünetek tartósan fennállnak, bizonyos gyógyszerek segíthetnek a hasmenés, székrekedés, hasi fájdalom és ezek okozta kellemetlenségek csökkentésében. Beszélj orvosoddal a megfelelő gyógyszerekről, amelyeket használhatsz a tünetek kezelésére! 

10 IBS-ben szenvedő emberből kilenc azt mondja, hogy bizonyos ételek váltják ki a tüneteket. Hasznos lehet, ha felírod egy étkezési naplóba, mit eszel, és utána milyen tüneteket észlelsz. Ez segít neked, orvosodnak és dietetikusodnak átfogó képet kapni arról, hogy az elfogyasztott élelmiszerek összefüggésben állnak-e az IBS tüneteivel. Gyakori „kiváltó” élelmiszerek közé tartoznak a tejtermékek, a koffein, a csokoládé, az alkohol és néhány gyümölcs, például az alma. Vannak bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy egyes IBS-ben szenvedőknél a gluténmentes diéta segíthet. 

A FODMAP-okat, a vékonybélben gyengén felszívódó rövid szénláncú szénhidrátokat is összefüggésbe hozták az IBS-sel. Ezek a cukrok, amelyek mindenféle élelmiszerben jelen vannak, vizet vonzanak a vékonybélbe, a vastagbélben baktériumok fermentálják őket, ami folyadék- és gázfelhalmozódáshoz vezet. Az extra gáz és víz hatására a bélfal megnyúlik és kitágul, ami az IBS tüneteihez vezet. 

A FODMAP-ok bevitelének csökkentése segíthet minimalizálni a FODMAP-ok bélrendszerre gyakorolt ​​hatását, és a tünetek enyhüléséhez vezethet. Ha mellőzöd a FODMAP-ok fogyasztását, majd lassan és egyesével újra bevezeted őket, az IBS-ben szenvedőknek segíthet azonosítani, mely élelmiszerek váltják ki a tüneteket. Fontos, hogy konzultálj a kezelőorvosoddal vagy dietetikussal, mielőtt bármit változtatnál az étrendeden! 

Az IBS-nél az étrend mellett az életmód is fontos szerepet játszik. A testmozgás növelése és a stressz csökkentése változást hozhat. Bebizonyosodott, hogy pszichológiai tényezők is hatással vannak rá, ezért másik lehetséges kezelés egy pszichológussal, kognitív viselkedésterapeutával vagy más egészségügyi szakemberrel való beszélgetés. 

Az IBS gyógyítható? 

Az IBS egy egész életen át tartó állapot, amely hullámzó lehet. Egyes esetekben megfelelő életmód és étrend mellett a tünetek sokkal kezelhetőbbé válnak; másoknál ez bonyolultabb lehet, és igényelhetik orvosuk vagy dietetikusuk támogatását. 

• • Ügyelj a rendszeres étkezésre! Ne maradjon ki étkezés, és ne is teljen el túl sok idő két étkezés között!  

  • Figyelj rá, hogy naponta legalább nyolc csésze folyadékot igyál, különösen vizet és koffeinmentes italokat! Naponta legfeljebb három csésze koffeintartalmú italt fogyassz! Ne igyál túl sok alkoholt vagy cukros, szénsavas italokat! 

  • Segíthet a bevitt rost mennyiségének csökkentése vagy növelése az étrendben, különösen a rostban gazdag ételek, például a barna rizs vagy a teljes kiőrlésű kenyér esetében. Ha orvosod vagy dietetikusod tanácsa szerint több rostot fogyassz, próbálkozz inkább oldható, mint oldhatatlan rostokkal (például korpával)! Oldható rostok közé tartoznak a zab, diófélék, magvak vagy gyümölcsök, például a banán. Ha növeled a rostbevitelt az étrendben, a fokozatosságra figyelni kell, nehogy súlyosbodjanak a tünetek. Ügyelj a folyadékbevitel növelésére is!  

  • Korlátozd a feldolgozott élelmiszerek fogyasztását!  Ezek „rezisztens keményítőt” tartalmazhatnak, amelyet a szervezet nehezen emészt meg. 

  • Ha hasmenéssel küzdesz, próbáld meg elhagyni a mesterséges édesítőszereket, például a szorbitot, csökkentsd a rostban gazdag élelmiszerek fogyasztását, és korlátozd a koffeinbevitelt! 

  • Ha puffadást tapasztalsz, törekedj a puffadást okozó élelmiszerek fogyasztásának csökkentésére, ilyen például a bab és hüvelyesek, csírák, karfiol és cukormentes termékek, pl. rágógumi. Hasznos lehet az is, ha a zabot beiktatod az étrendedbe. Ha gluténmentes diétát követsz, ügyelj arra, hogy a zab gluténmentes legyen! Az is előfordulhat, hogy napi egy evőkanál lenmag elfogyasztása segít. 

  • A probiotikumok hasznos baktériumokat tartalmaznak, és egyes joghurtokban és étrend-kiegészítőkben megtalálhatók. Egyes elméletek szerint bizonyos probiotikumok segíthetnek csökkenteni az IBS tüneteit, de ennek megerősítéséhez további kutatásokra van szükség. Fontos tudni, hogy némelyik olyan összetevőket tartalmazhat, amelyek súlyosbíthatják az IBS tüneteit. 

  • Bizonyos cukrok (FODMAP-ok) mennyiségének csökkentése az étrendben enyhíthetik az IBS tüneteit. Ezek sokféle élelmiszerben megtalálhatók, és nehezen emészthetők. A FODMAP-források közé tartozik a búza, bab, lencse, hagyma, tej, gomba, méz és alma. Az alacsony FODMAP diéta megkezdése előtt mindenképp konzultálj orvosoddal vagy dietetikusoddal!