A laktóz- és a lisztérzékenység gyakran jár együtt, de kialakulásuk okai nem azonosak.
A diagnózist megelőzően és az első időszakban a lisztérzékenységben szenvedőket érintheti a laktózérzékenység is, amit a vékonybél nyálkahártyájának károsodása okoz. Egyes esetekben azonban a laktózintolerancia a gluténmentes étrend megkezdése és a nyálkahártya normalizálódása után is fennállhat. Ennek oka egy genetikai eredetű enzimhiány, amely meglehetősen gyakori Dél-Európa populációjában, ám azt nem a lisztérzékenység okozza.
Ilyen esetben a laktóztartalmú élelmiszerek (különösen a tej) elfogyasztásához tartósan megmaradó tünetek társulnak, például gyomorfájás vagy puffadás. Ez a laktózintolerancia a magas laktóztartalmú ételek (teljes tej, tejes jégkrém, krémsajt) elkerülésével kezelhető. A teljes zsírtartalmú tej helyett a minden szupermarketben kapható laktózmentes tej fogyasztható. Mivel az érintettek szervezete bizonyos mennyiségű laktózt tolerál, többnyire ártalmatlanok az olyan tejtermékek, mint a joghurt és a kemény sajtok.
A Schär laktózmentes termékek széles választékát is kínálja.
Facebook
A lehetséges étrendi hiányosságok és a kapcsolódó intoleranciák ellensúlyozása.
A cöliákia tünetei változatosak lehetnek. Egyes esetekben az érintett személy egyáltalán nem tapasztal tüneteket.
Lisztérzékenységre utaló tüneteknél általában elég a szerológiai vizsgálatot elvégezni az első diagnózis felállításához.
A lisztérzékenység (szaknyelven gluténérzékeny enteropátia/sprue) A lisztérzékenység a szervezet gluténnel gluténnal szemben mutatott állandó intoleranciája. Autoimmun betegségnek is tekinthető, amelyet a búza, tönköly, rozs, árpa, kuszkusz és zöld...
